Napi Hírek
Nemtetszését fejezte ki a Musai-Muszáj egyesület a kolozsvári karácsonyi vásárral kapcsolatban: „Nem igaz, hogy nincs hely magyarul is kiírni az üdvözlő feliratokat!”
A Musai-Muszaj egyesület tagjai elégedetlenek azzal, hogy a karácsonyi vásár üzenetei csak román nyelven üdvözlik a látogatókat, magyar fordítás nélkül.
Nemtetszését fejezte ki a Musai-Muszáj egyesület a kolozsvári karácsonyi vásárral kapcsolatban: „Nem igaz, hogy nincs hely magyarul is kiírni az üdvözlő feliratokat!”
„Nyelvi egyenlőség nélkül, Kolozsvár egy történelmi frusztrációktól szenvedő intoleráns város marad! Nem igaz, hogy nincs hely magyarul is kiírni a karácsonyi vásár üdvözlő feliratait! Nem lehet normális, hogy a város nyilvános tereiből évtizedek óta módszeresen száműzik 50.000 lakos anyanyelvét!”, olvasható a Musai-Muszáj közösségi oldalán.
„Közösen mutassuk meg, hogy Kolozsvár elutasítja a diszkriminációt és valóban hisz az egyenlő bánásmódban! Az igazi barátok bíznak egymásban és nem félnek egymástól!”, üzenik még a csoport képviselői, akik – racionális érvekre nyitottak számára – választ adtak az öt leggyakoribb kérdésre, ellenvetésekre a magyar nyelv használatával kapcsolatban.
Bár a kolozsvári magyarok ismerik és beszélik a román nyelvet, a többnyelvű feliratok kihelyezése nem a román nyelv ismeretének a hiánya miatt indokolt. A többnyelvű feliratok a különböző nyelvi közösségek elfogadottságát, baráti együttélését és a kölcsönös tiszteletet vállalja fel, vallják a Musai-Muszáj képviselői. Szerintük tévhit az, hogy egy kisebbségnek sincs annyi joga, mint a magyaroknak Romániában, hisz csak Európában a finnországi svédek vagy az olaszországi németek nyelvi jogai sokkal kiterjedtebbek, mint a romániai magyaroké.
Továbbá, az egyesület említést tesz arról, hogy a magyarországi Méhkeréken (Micherechi) találhatunk magyar-román, kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarországon, a romániai 20% helyett, már 10%-os kisebbségi arány esetén is kötelező kihelyezni a kisebbség nyelvén a helység nevét. Ugyanakkor a kolozsvári magyarok helyzetét a turistákéhoz hasonlítani azért elhibázott és sértő, mert a kolozsvári magyarok nem utaztak egy másik országba., Romániában születtek és még a szüleik is itt fizettek adót.
Nem utolsó sorban, a Musai-Muszáj szerint azért kifogásolni a nyelvi jogok betartásának kérelmét, mert a magyar nyelv használata nem nyújt megoldást számos más problémára, elhibázott megközelítés, hiszen a magyar nyelv használata semmit sem vesz el az állampolgárok jólétéből és a többi probléma megoldását sem korlátozza. A nyelvi jogok be nem tartásában, az oktatás gyengeségében, a korrupcióban egy dolog közös: nem tartják be a törvényt. Minél több területen van törvénytelenség, annál nehezebb a törvényesség elvárását állítani a hatóságokkal szemben.
