Napi Hírek
Szijjártó Péter Kolozsváron a magyarok tiszteletére kérte a románokat: „Segítsenek abban, hogy megélhessék magyarságukat!”. Trianon elfogadásával építeni kell a jövőre
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kolozsvári látogatását követően arra kérte a román hatóságokat: segítsenek az erdélyi magyaroknak, hogy megélhessék nemzeti identitásuk.
szijjarto-peter-kolozsvaron-a-magyarok-tiszteletere-kerte-a-romanokat-segitsenek-abban-hogy-megelhessek-magyarsagukat-trianon-elfogadasaval-epiteni-kell-a-jovore, fotó: Facebook Szijjártó Péter
„Mi a jó kapcsolatban vagyunk érdekeltek Romániával, ez a jó kapcsolat az érdeke az itt élő magyaroknak is. Arra kérjük a román hatóságokat, hogy erőforrásként tekintsenek az itt élő másfél milliós magyarságra. Olyan erőforrásra, amely összeköt bennünket, románokat és magyarokat, amely hozzájárul Románia teljesítményéhez összeségében” – nyilatkozta Szijjártó, a Kelemen Hunor szövetségi elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón.
„Arra kérjük a román hatóságokat, hogy segítsék az itt élő magyarokat. Segítsék abban, hogy megélhessék magyarságukat, hogy használhassák jelképeiket, anyanyelvüket és ápolhassák a hagyományaikat. Mi pont így teszünk a Magyarországon élő román kisebbség vonatkozásában. Romániában most kampányok jönnek, két választás is lesz idén. Mi azt szeretnénk, ha Magyarország nem lenne téma. Az elmúlt időszakban néhány román politikai vezetői nyilatkozat ezzel ellentétes irányba haladt, de szeretném jelenteni, hogy mi nem kívánunk téma lenni a román választásokon” – vallotta a magyarországi külgazdasági és külügyminiszter.
Trianon – a románság örömünnepe, a magyarság gyászünnepe
Szijjártó Péter elmondta, hogy június 4-e közeledtével, amikor a századik évfordulóját jegyzik a trianoni békediktátum aláírásának, Magyarországnak és Románianak együttműkődésre kell törekednie.
„Közeledik június 4-e, mi a Romániaval kapcsolatunkat a kölcsönös tiszteletre akarjuk alapozni. De ez a kölcsönös tisztelet azt jelenti, hogy elfogadjuk vagy legalább megértjük, hogy ugyanaz a történelmi esemény két nemzet számára teljesen mást jelent. Számunkra a trianoni döntés a magyar történelem egyik legszomorúbb pillanata, ez egy történelmi tény. De attól még nekünk nem kell rosszban lennünk, ennek az elfogadásával párhuzamosan kell hogy építsünk a jövőre, mi erre készen állunk” – nyilatkozta Szijjártó Péter.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hozzátette: nem kellene olyan helyzetet teremteni senkinek, hogy akkora árkok keletkezzenek románok és magyarok között, amiket nem lehet átugorni.
„A trianoni évfordulón, azok között a keretek között amiket a mostani járvány megenged, a mi közösségünk tagjai úgy emlékezzenek, ahogy a méltóság megköveteli. (...) A románok részéről azt várom el, hogy az lenne a helyes ha figyelembe vennék, hogy ami nekik ünnep, az a magyar közösség számára nem az és ha nem sértenék a közösség emberi méltóságát” – mondotta Kelemen Hunor.
Bukarestben a román-magyar kapcsolat megerősítése volt a téma
Pár órával korábban, a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter bukaresti látogatását követő közös sajtótájékoztatón, Bogdan Aurescu román külügyminiszter rámutatott, „ki kell lépni a provokációk és konfrontációk logikájából”, Románia egy konstruktív, civilizált, modern, pragmatikus és európai román-magyar kapcsolat felépítését szorgalmazza.
„Azon kell lennünk, hogy ismét a bizalom és a kölcsönös tisztelet határozza meg a kétoldalú kapcsolatot” – fogalmazott Aurescu, hozzátéve, hogy Románia azt szeretné, hogy a két ország viszonyát az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a 2002-es stratégiai partnerségi szerződés elvei határozzák meg.
„Ezért visszafogottságra, józan gondolkodásra szólítunk fel, valamint egy valódi stratégiai partnerség és jószomszédi viszony kiépítése melletti elköteleződésre, ami a COVID-19 okozta válság negatív hatásai közepette még fontosabbá válik” – nyomatékosította Bogdan Aurescu, aki azt mondta, „kényes időszakra” időzítette bukaresti látogatását a magyar külügyminiszter, mivel csak néhány nap választ el a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójától, amely eltérő jelentőséggel bír a két ország számára.
Erdély fejlesztéséről is tárgyalt Szijjártó a román belügyminiszterrel
A magyar kormány Erdély gazdasági fejlesztését célzó programja nem lehet diszkriminatív jellegű – hangsúlyozta Bogdan Aurescu román külügyminiszter, emlékeztetve: jelenleg ez a projekt a román fél hozzájárulása nélkül zajlik. A román belügyminiszter azt javasolta magyar hivatali kollégájának, hogy a program az európai és a román versenyjog tiszteletben tartásával, „átláthatóan és diszkriminációmentesen folyjon, ne etnikai alapon”.
Cserében Szijjártó Péter kifejtette: megállapodásra törekszik a román oldallal, hogy a program folytatódjon.
„Mivel most nem áll kifizetés alatt egyetlenegy szerződés sem, ezért ez egy kiváló alkalom, hogy a megálapodást a jövendőbeli támogatások előtt megkössük. (...) 2017-ben hosszasan egyeztettem erről a kérdésről ugyanebben az épületben Teodor Meleşcanuval, és akkor átbeszéltük a bevezetés feltételeit. Kétségtelenül igaza van a miniszter úrnak, ezt soha nem írtuk le, egymás szemébe néztünk, kezet ráztunk, és ennek megfelelően írtuk ki a programot. Értem, hogy a miniszter úr szeretne egy írásbeli megállapodást, és ezt én tiszteletben is tartom, hiszen a programot itt, Romániában valósítjuk meg, és azt a román állam ellenkezése dacára nem tudjuk csinálni, ezért aztán igyekszünk megállapodni” – mondta Szijjártó Péter.
„Mi arra törekszünk, hogy minden szomszédunkkal jó kapcsolatban legyünk. Megadjuk, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk a tiszteletet. Az elmúlt hetek Romániával legkevésbé sem a kölcsönös tiszteletről, hanem sokkal inkább a pengeváltásokról szóltak. Meglátjuk, ma mire jutunk...” – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a bukaresti, kolozsvári és gyulafehérvári látogatásának reggelén
